Zöldség, gyümölcs, főzelékfélék fogyasztása

Rendszeresen, naponta többször is együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét (salátának elkészítve, erre télen is van mód), párolt főzeléknövényt, zöldséget.



Minden étkezésünkben szerepeljenek. Érdemes odafigyelnünk arra, hogy minél szélesebb körben, és színekben válogassunk közülük. Fontos, hogy mindig idénynek megfelelően válasszunk, ne tároljuk és adott esetben ne főzzük őket sokáig, így vitamintartalmuk is megfelelő lesz számunkra.

A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek! Bőséges fogyasztásra javasolt: elsősorban gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, stb.

A zöldségek és a gyümölcsök sok, szervezetünk számára elengedhetetlenül fontos, tápanyagot tartalmaznak: vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat és nagy mennyiségű vizet is.

Mindezen tulajdonságaik miatt a szervezetnek nagy szüksége van rájuk - kicsiknél és nagyoknál egyaránt. Így vitalitásunk és jó közérzetünk megőrzése (visszanyerése) érdekében integrálnunk kell mindennapi táplálkozásunkba a gyümölcsöt és a zöldséget - akár nyersen, akár párolva, sütve vagy főzve.

A zöldségek, gyümölcsök nagyon kevés proteint tartalmaznak (lipidek nem találhatók bennük), ellenben, mint arról már szó volt, gazdagok rostokban, ásványi sókban és különböző vitaminokban. Vannak, melyek jótékony antioxidáns hatást fejtenek ki (lekötik a sejtben veszélyesen felszaporodó szabadgyököket). Ilyenek például a saláták, a zöldfőzelékek, száraz hüvelyesek és a gyümölcsök. Tanácsos bőven fogyasztani belőlük minden étkezéshez.

Javítják a bélműködést (különösen a vastagbélét), jót tesznek a vér koleszterin-szintjének stb. És a már említett magas víztartalmuk miatt a zöldségek és a gyümölcsök szervezetünk fontos hidratáló tényezői lehetnek.

Legyünk kreatívak, nagyon sok lehetőség van a levesek zöldségekkel való ízesítésére. Egy jó lehetőség arra is, hogy a tegnapról megmaradt zöldségeket felhasználjuk.

A gyümölcsök vagy zöldségek épp olyan finom rágcsálnivalók, mint a sós snack vagy a süti. Tartsunk a hűtőben mindig feldarabolt dinnyét, almát, zellert és sárgarépát. Nagyon jó segítséget nyújtanak, amikor energiaszintünk hanyatlóban van.

következően tápértéküket is. A sütés és főzés során veszítenek vitamin- és ásványianyag-tartalmukból a magas hőfok, fényhatás, oxidáció miatt, de például az áztatás sem tesz jót nekik. Azért a főtt-párolt zöldségeknek is legyen meg az állandó helyük étrendünkben, de rendszeresen fogyasszunk belőlük nyersen is. Ez utóbbi esetben vigyázzunk arra, hogy emésztéskor a zöldségek nem szívódnak fel olyan könnyen, mint főzött formában.

A gyümölcsök, zöldségek jótékony hatása természetesen nemcsak az elkészítési módtól, hanem a naponta belőlük elfogyasztott mennyiségtől is függ. Ajánlott és szükséges kb. 400 gramm naponta, bármely formában (nyers, főtt kompót, friss zöldség- vagy gyümölcslé) és minden étkezésnél, beleértve a reggelit is. Fogyasszunk tehát kellő mennyiségben, mindenféle gyümölcsöt és zöldséget! Meg fogjuk látni: közérzetünk, szervezetünk kedvező visszajelzései nyomán nem marad el a hatás.

Igyunk gyümölcsturmixot, amely könnyen emésztető, ízletes és tápláló.


Könnyű vacsora

Az alvás is nyugodtabb lehet és az ideális testsúly is könnyebben megőrizhető, ha az esti étkezések során könnyebb ételeket választunk. Vacsorára ezért ideális ha önmagában, vagy köretként zöldségeket fogyasztunk. Készíthetünk nyers zöldségekből salátát, főzhetünk főzeléket, de grillezhetünk, párolhatunk is. A párolás során vitamin tartalmuk ugyan némileg csökken, de annak, akinek panaszai vannak az emésztésével, puffadásra hajlamos, mégis ez az elkészítési mód javasolható.

Hogyan ehetünk még több zöldséget és gyümölcsöt?

  • Tegyünk zöldségeket azokba az ételekbe, amelyekbe máskor nem szoktunk. Például reszelt sárgarépát vagy cukkinit a fasírtba, vagy aprított spenótot a tésztaszószba a lasagne-hoz.
  • Díszítsük a szendvicseket friss zöldséggel. A saláta és a paradicsom mellett megpróbálkozhatunk az olyan savanyúsággal is, mint az uborka, a gomba, a hagyma, az olajbogyó és a paprika.
  • Ha rántottát készítünk, tegyünk bele egy marék zöldséget. Adhatunk hozzá gombát, zöld- vagy pirospaprikát, kukoricát és hagymát. Ha mexikói ízekre vágyunk, akkor fűszeres paradicsomos szósszal is ízesíthetünk.
  • A palacsintatésztába tehetünk reszelt almát.


    • A cékláról

  • A cékla vagy másik nevén az asztali cukorrépa vagy kerti répa a cukorrépák egyik termesztett fajtája, mely természetes formájában sokfelé előfordul Észak-Amerikában, Közép-Amerikában és Nagy-Britanniában is.
  • Általában a cékla mélyvörös gyökereit fogyasztják megfőzve, sült húsokhoz kínálva és nyersen salátaként, amit olajjal és ecettel készítenek el. Nagy része kerül kereskedelmi feldolgozásra főtten vagy savanyúságként. Kelet-Európában népszerű a céklából készült leves a borscs. Az indiai konyha apróra vágott, főtt, fűszeres céklát gyakran kínál köretként. A sárga színű céklát csak kis mennyiségben termesztik fogyasztásra.
  • A cékla zöld, leveles része is ehető. ezt leggyakrabban főve vagy párolva szolgálják fel, így ízben és textúrában nagyon hasonlít a spenóthoz.
  • A cékla gazdag antioxidánsokban és olyan tápanyagokban, mint a magnézium, a nátrium, a kálium és a C-vitamin, ezenkívül tartalmaz betaint is, ami fontos a szív- és érrendszer egészsége számára. Ezenkívül a cékla hatóanyagainak köszönhetően csökkenti a homociszteint, ami káros hatással lehet az erekre, így hozzájárul a szívbetegségek, a stroke és a perifériás érbetegségek kialakulásának megelőzéséhez. A betain a folsavval, a B6-vitaminnal és a B12-vitaminnal együttműködve látja el ezt a feladatot.




    		•