Táplálkozás a gyermekkorban

Gyermekkorban tanulja meg a helyes ételválasztást, alakul az ételek preferenciája, formálódik az ízlés, rögzülnek a táplálkozási minták, alakul ki a helyes étkezési mód és az étkezés biztonságos, higiénés és kultúrált szintje, az egész életre szóló táplálkozási magatartás. Óvodás korra a gyermek étkezése ügyesedik, aktívan részt vesz a család életében. Az étkezés már nem csak táplálkozás, hanem szociális esemény is. Az étkezések egy részét otthonán kívül kell megoldani. Nagyfokú szellemi fejlődés és szocializálódás jellemző erre a korra.

Ajánlások gyerekek táplálkozásához

Változatos és minden szélsőségtől mentes legyen.

Megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza az óvodás korban szükséges összes tápanyagot, ily módon biztosítva, hogy az étrendben szereplő táplálékok valóban tápláljanak, ne csak a helyet foglalják a kis gyomorban a szervezettől.

Gondoskodjunk gyermekünk kellő mennyiségű folyadék – elsősorban víz, ásványvíz – fogyasztásáról. (Szerepelhetnek az étrendben gyümölcs- és zöldséglevek, alkalomszerűen cukrozott üdítő, szörp is, de ne ezek alkossák a napi folyadékfelvétel alapját.)

Naponta rendszeresen, lehetőleg azonos időben legyenek az étkezések (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora), hétvégén követhetjük ebben az óvodában kialakult napirendet.

Minden fő étkezés – azaz a reggeli, ebéd, vacsora – tartalmazzon a növényi mellett állati eredetű fehérjét is. (pl. reggelire a tea, margarinos kifli és paprika mellé legyen felvágott /sajt is.)

Minden nap legyen levest is tartalmazó meleg ebéd.

Kisétkezésre általában gyümölcs szerepeljen, de időnként gyümölccsel, túróval, olajos magvakkal készített tésztaféle is beiktatható.

Rendszeresen kerüljön teljes kiőrlésű pékáru (rozskenyér, magos zsemle, stb.) és egyéb gabonaféle (gabonapehely, puffasztott gabonaszelet, stb.) az asztalra.

Naponta többször fogyasszon friss gyümölcsöt, zöldségfélét a gyermek.

Naponta szerepeljen az étrendben tej vagy tejes ital, és iktassunk az étrendbe valamilyen tejterméket (sajtot vagy túrót, vagy kefirt, vagy joghurtot).

A baromfi és a vörös húsok (sertéshús, marhahús) fele-fele arányban megtalálhatók legyenek az étrendben.

Hal (szálka nélkül) minden héten egyszer kapjon helyet a menüben.

Ételkészítéshez használjunk friss, vagy szárított zöld fűszernövényeket. Kerüljük a túlzott sózást, és a sóban bővelkedő ételféleségek fogyasztását, valamint a csípős fűszerek alkalmazását.

Az étkezések fontossága és helye

A gondosan összeállított étrend és a helyes étkezési szokások kialakítása alapfeltétele gyermeke egészséges fejlődésének és számosbetegség megelőzhető vele. Ezért nagyon fontos, hogy Ön megfelelő minőségű ételekből, tudatosan állítsa össze az otthoni menüt, amit alaposan megrágva, kellemes hangulatban, örömmel fogyaszt el gyermeke. De ne csináljon az evésből központi kérdést, ne e körül forogjon az élete! Néhányan hajlamosak szeretetüket ételek adásával kifejezni, ami elhízáshoz vagy a gyermek ellenállásához vezethet.

1. Fehérjék

A szervezet alapvető építőkövei. Fontos szerepet játszanak a növekedésben, az idegrendszer fejlődésében, az izmok felépítésében, a szövetek megújításában.

Forrásai: tejtermékek, hús és húskészítmények, tojás, gabonafélék, hüvelyesek, köles.

Gyermeke számára nagyon fontos az állati eredetű fehérje bevitele, mert ezek az összes aminosavat (a fehérjék építőelemei) kellőmennyiségben és arányban tartalmazzák. A túlzott zsírbevitel elkerülése miatt tanácsos az állati és növényi eredetű fehérjéket kombinálni. Napi bevitelük szükséges.

2. Szénhidrátok

Az egyik legfontosabb energiaforrás. A szervezet energiát termel belőlük az életműködéshez, a fizikai és a szellemi teljesítőképesség biztosításához.

Megkülönböztetünk egyszerű cukrokat és összetett szénhidrátokat.

Az egyszerű szénhidrátok forrásai: kristály , por és gyümölcscukor, méz, maláta.

Az összetett szénhidrátok forrásai: rostok, burgonya, teljes kiőrlésű gabonából készült kenyér és tésztafélék, reggeliző pelyhek, rizs, zöldségek, gyümölcsök.

Korlátozza a magas cukortartalmú ételek fogyasztását (cukorkák, cukrozott üdítők, tejcsokoládé, cukros tea, jégkrém), amelyek más értékes anyagot nem tartalmaznak és mérsékelje a cukor felhasználást a sütés és a főzés folyamán is!

3. Zsírok

A másik fontos energiaforrás. A fejlődésben lévő szervezet igényli a napi zsírbevitelt, mert szüksége van rá a sejtek, főként az agysejtek és az idegrendszer sejtjeinek működéséhez és fejlődéséhez. Zsírsavak nélkül lehetetlen feldolgozni a zsírban oldódó alapvető fontosságú vitaminokat (A, D, E, K).

Főként telített zsírokat tartalmaz: állati zsírok, zsíros tejtermékek, húsok, tojás, kakaóvaj, kókuszolaj.

Főként telítetlen zsírok forrásai: növényi olajok, dió, mandula, olajos magvak, gabonafélék, avokádó, lazac, szardínia, busa.

Érdemes a változatosságra törekedni a zsiradékfogyasztás tekintetében is. A gyermekének a fejlődéshez arányaiban több zsírt kell fogyasztania, mint Önnek, hogy szervezete hozzájuthasson az idegrendszer és az agy fejlődéséhez szükséges nélkülözhetetlen zsírsavakhoz. Tanácsos a mérleget átbillenteni a telítetlen zsírok felé.

4. Vitaminok, ásványi anyagok

létfontosságú tápanyagok, a legalapvetőbb életfolyamatok, mint a növekedés, az anyagcsere, az immunrendszer erősítése, az idegrendszer stabilitása és a vérképzés elképzelhetetlen nélkülük. Minden élelmiszernek más a vitamin-és ásványianyag-tartalma, ezért csak együttesen, rendszerben fejtik ki jótékonyhatásukat. Változatos étrenddel biztosíthatja legjobban gyermeke számára ezen anyagok bevitelét.

Folyadékbevitel fontossága

A megfelelő folyadékpótlás különösen nagy melegben, illetve hányás, hasmenés vagy lázas állapot esetén nélkülözhetetlen, mivel a gyerekek sokkal érzékenyebbek a kiszáradásra, mint a felnőttek. Bizonyos betegségek éppen magasabb folyadékbevitellel járnak: pl. cukorbetegség, egyes vesebetegségek, néhány hormonális eltérés. Ilyenkor az orvos fel is hívja a szülő figyelmét a fokozott folyadékfogyasztás szükségességére. Elégtelen mennyiségű folyadékbevitelre utal a kiszáradt ajak, a fejfájás, a szédülés, a levertség, a koncentrálóképesség csökkenése, a ziháló légzés, a kipirult bőr, a sötét színű vizelet.

Mikor igyon a gyermek?

A gyermek ne étkezés előtt kapjon inni. Kivéve, ha a gyermek túlsúlyos és az étkezés előtt például egy pohár ásványvízzel szeretnénk csökkenteni az étvágyát. A legjobb, ha étkezés után, vagy két étkezés közt oltja szomját. Este, fogmosás után a cukrozott, szénsavas ital anyagai rátelepedhetnek a fogakra és fokozhatják a fogszuvasodás kialakulásának lehetőségét. Lefekvés előtti fogyasztásuk a szobatisztaságra szoktatás során is nehézségeket okozhat.

Étvágytalanság

Rossz étvágyú gyermeknek egyszerre csak keveset tegyünk a tányérjára. Étkezésnél adjuk meg a választás lehetőségét. A válogatós gyermeket vonjuk be a vásárlásba, segítsen kiválogatni az élelmiszereket, és hagyjuk, hogy segítsen az elkészítésében.

Ha valami hiányzik

Ha gyermeke allergiás bizonyos ételekre vagy egyéb megfontolás miatt dönt úgy, hogy egyes ételeket kiiktat az étrendjéből, gondoskodjon az azokban található anyagok megfelelő pótlásáról. Elvileg a gondosan összeállított, változatos táplálkozás fedezi gyermeke tápanyagszükségletét, de minden igyekezet ellenére gyermekénél is felléphetnek időnként hiánybetegségek. Ebben szerepet játszhat, hogy az ipari feldolgozás (finomítás, hántolás, hidrogénezés, tartósítás, színezés), szállítás, műtrágyázás, környezetszennyezés miatt az élelmiszerek jelentős mértékben veszíthetnek tápértékükből, ezért gyermeke esetleg nem vagy nem a megfelelő arányban jut hozzá az összes fontos tápanyaghoz. Ezeket a hiányokat étrend - kiegészítők formájában pótolhatja, miután konzultált szakemberrel (gyermekorvos, gyermek-gasztroenterológus).

Nassolás az étkezések között

Ragaszkodjon a rendszerességhez, a napi ötszöri étkezéshez! Sokan hajlamosak a tízórai és az uzsonna szerepét alábecsülni, pedig pont ez a két étkezés akadályozhatja meg a nassolás szokásának kialakulását. Ha gyermeke ökölnyi gyomrát rágcsálnivalókkal, édességekkel tölti meg, nem marad elegendő hely a fejlődéséhez nélkülözhetetlen anyagoknak. A jó étvágy alapfeltétele az üres gyomor, ezért fontos, hogy se az étkezések közben, se közvetlenül előtte ne nassoljon, ne telítődjön a gyomra haszontalan étkekkel.

Vonjuk be a gyermeket az ételkészítésbe

Ebben a korban sok szülő találkozik azzal a problémával, hogy gyermeke válogatós, ebéd közben csak játszik az étellel, illetve étkezések közben az étel helyett sokkal jobban leköti a figyelmét valamilyen játék vagy TV műsor. Ezek a problémák a családok nagy részénél jelen vannak, de ne feledjük, hogy a nevelés egyik leghatásosabb módszere a példamutatás! Ezért a szülőknek különös figyelmet kell szentelniük arra, hogy az otthoni étkezésekhez nyugodt körülményeket teremtsenek, és mellőzzék az evés közbeni TV nézést, illetve újság olvasást, ha a gyerek is velük étkezik. Az óvodáskorú gyermekek élénk érdeklődést mutatnak a külvilág felé, és ezt az ügyes szülők "ki is tudják használni", hiszen a gyerekeket bevonhatják az ételkészítésbe, természetesen a gyerek ügyességétől függően, és a megfelelő biztonság mellett. Az ételkészítésen kívül a kicsik ugyanúgy részt vehetnek a terítésben, szalvétahajtogatásban is, mint a nagyobb gyerekek. Ha aktív részesei az előkészületeknek, biztos, hogy az étkezésnél sem csak passzív megfigyelők lesznek.

A gyermekkori elhízás

Nemcsak nekünk felnőtteknek okoz bosszúságot a sok felesleges kiló, a fejlett társadalmak egyre gyakrabban szembesülnek a gyermekkori elhízás problémájával. Gyerekeknél sokkal nehezebben meghatározható az elhízás, mint felnőttek esetében. Nincs olyan éles határ az ideális testsúly és a kövérség között, a diagnózis, meglehetősen szubjektív módon, általában a gyerek külleméből következik. Általánosságban, a szülőt és csemetéjét zavaró súlytöbbletet tekinthetjük kövérségnek. A gyermek elhízása az élet egészére kifejezett hatást gyakorol, gondoljunk csak a lelki zavarokra, valamint az egészségi problémákra, melyek hosszútávon hátráltatják a közösségi beilleszkedést, a testi és szellemi fejlődést. Ezek alapján a gyermekkori kövérség jelentősége rendkívül nagy. A gyermekek súlyfölöslege számos gyakorlati problémához vezet. Az iskolában gyakran zaklatják, megfélemlítik őket, nem tudnak részt venni mások játékában. A látszólag kiegyensúlyozott gyerek is sokszor küzd érzelmi zavarral. A kövér gyermekek sajnos gyakran válnak kövér felnőtté. A kövérség később kialakuló káros következményei közül feltétlen meg kell említeni a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a szív-érrendszeri problémákat és az ízületi betegségek gyakori előfordulását. Elhízás természetesen betegségek eredményeként is kialakulhat, leggyakrabban hormonális zavar az ok. A megfigyelések alapján azonban az esetek egy százalékában lehet kiváltó betegséget találni. Éppen ezen okok miatt, célszerű a súlyos elhízásban szenvedő gyermekkel orvoshoz fordulni. Már Magyarországon is vannak szakemberek, akik kifejezetten a gyermekkori elhízással foglalkoznak.

Mit tehetünk tehát a kövérség megelőzéséért és leküzdéséért?

Számos más szokáson, körülményen lehet és kell változtatni. Az életmód változtatás nemcsak a gyerek feladata, a család közös összefogása nélkül a legtöbb próbálkozás általában meddő kísérlet marad! Figyeljünk a táplálkozásra, elsősorban az alacsony energiatartalmú étrend megvalósítása a cél. Törekedjünk a napi ötszöri étkezésre, nem jó a sok édesség, valamint a magas cukortartalmú üdítők fogyasztása sem. Ajánlott a gyümölcsök és zöldségek szerepének növelése. Célszerű az órához kötött rendszeres étkezés is, a gyermeket meg kell tanítani, csak akkor egyen, ha éhes. Elengedhetetlenül fontos a megfelelő testmozgás megtervezése és végzése is. A sportolás legyen rendszeres elfoglaltság. Figyeljünk, hogy érezze jól magát a társaságban, és élvezze is a választott sportágat. Az egyik legjobb választás lehet az úszás, hiszen nagy energiafelhasználással jár és a sérülés esélye is kicsi. A felesleges televízió és számítógép előtt töltött órák helyett is találni kell más, hasznosabb elfoglaltságot.

Székrekedés gyermekkorban

A székrekedés gyermekkorban is igen gyakori panasz. A probléma hátterében testi és lelki okok - bizonyos betegségek, folyadékhiányos, rostszegény táplálkozás, de a székeléstől való szorongás - egyaránt szerepelhetnek. A gyermekkori székrekedés elkerülését illetve megszüntetését elősegíti, ha sok folyadékot és rostban gazdag ételeket adunk gyermekünknek és gondoskodunk arról, hogy eleget mozogjon. Emellett arra is ügyelnünk kell, hogy a szobatisztaságra szoktatás során ne keltsünk bűntudatot, azaz ha eleinte nem sikerül a "bilire-ülés", ne okozzunk a gyermeknek szorongást. A székrekedés egyik fontos kiváltó oka az lehet, ha a gyermek nem iszik elég folyadékot, különösen megfázás, influenza vagy éppen a forró nyári napok idején. Ilyenkor a fokozott izzadás miatt a bél megpróbál minden folyadékot felszívni a székletből, ettől pedig a széklet száraz és kemény, az ürítés pedig fájdalmas lesz. E fájdalomélmény miatt a gyermekben félelem alakulhat ki, így a székrekedés tovább súlyosbodhat.

A szorongás is székrekedést válthat ki. Problémát okozhat, ha a szülők túl sokat - és a gyerek számára is érzékelhetően - aggódnak a széklet elmaradása miatt attól félve, hogy gyermeküknek bélelzáródása vagy bélcsavarodása lesz (holott normális esetben két ürítés között egy-két nap is eltelhet). Ha a szülők az tapasztalják, hogy a székletürítés rendszeresen fájdalommal jár, a gyermek hasa felpuffad, alsóneműje összepiszkolódik, ha a szorulás visszatérővé válik -, és akár három-négy nap is eltelik két székelés között -, orvoshoz kell fordulni.

A szorulás megelőzésére léteznek természetes módszerek. Itassunk gyermekünkkel napi egy-másfél liter folyadékot: teát, frissen csavart gyümölcs- zöldséglevet vagy tiszta vizet.

A rostban gazdag élelmiszerek fogyasztása ugyancsak segíthet. Iktassunk be az étrendbe minél több nyers élelmet, friss gyümölcsöt, zöldséget - például barackot, dinnyét, szilvát, szőlőt, paprikát, paradicsomot, uborkát vagy hagymát -, mert ezek magas rost- és víztartalmuk miatt könnyen emészthetőek. Ne adjunk viszont túl sok répát, almát vagy banánt, mert ezek inkább fogják a székletet. A teljes kiőrlésű gabonaféléknek, például a barna kenyérnek és a korpával dúsított készítményeknek is magas a rosttartalma. Reggelire kínáljunk gyermekünknek gabonapelyhet, müzlit vagy zabkását, használjunk teljes kiőrlésű lisztet és korpát a sütéshez és a főzéshez.

A bélműködés szabályozásában segíthet a rendszeres mozgás is. A szorulásos gyereknek időnként óvatosan masszírozzuk meg a hasát, mert ezáltal mozgásra serkentjük a beleket, s megkönnyítjük az emésztést.Ha a gyógyszermentes módszerek nem használnak, orvoshoz kell fordulni, aki diétát, beöntést vagy hashajtót, súlyosabb esetben további kivizsgálást javasolhat.

Hashajtó szedése esetén nem mindegy, hogy a széles gyógyszertári kínálatból mit választunk, hiszen a gyermekek szervezete a felnőttekénél jóval érzékenyebb. Vigyáznunk kell például a szennát tartalmazó készítményekkel, mert azok súlyos hasmenést és kiszáradást okozhatnak.